Mátyás királ emönt országúni. Egy helön látta,
hogy az egyik embör két, a másik mög nyóc ökrön szánt. Odamönt a
nyócökröshön, oszt kérdözte tüle:
- Minek nem adsz a kétökrösnek még két ökröt, hogy szántana a is legalább négy ökrön?
Aszondi a nyócökrös pógár:
- Szörözzön a kutya, oszt majd lösz nekije is!
Mátyás egyet gondút. Odamönt a kétökröshön, oszt azt mondta nekije:
- Add el a két ökrödet, az árán vögyél kutyát, oszt hajtsd fő hozzám Budára!
A kétökrös úgy tövött. Eladta két ökrét, az árán
kutyát vövött, oszt főhajtotta Budára Mátyás királhon. Mátyás királ a
kutyáér annyi pénzt adott nekije, hogy nyóc ökröt vövött rajt. Mögtudta
ezt a nyócökrös pógár. Ü is eladta nyóc ökrét, kutyát vövött, oszt
főhajtotta Budára. Mikor Mátyás elibe ért, oszt elmondta, mibül jár,
Mátyás csak annyit mondott nekije:
- Barátom, hazavihetöd a kutyáidat! Én nem vöszöm mög üket, mer csak eccör vót Budán kutyavásár!