Hol volt, hol nem volt az országban egy Rátót nevű
község. Ebben a Rátótban a csősz egyszer a mezőn egy hatalmas úritököt talált.
- Tyű, fékomadta-teremtette - csodálkozott -, nahát ez
már megint mi? - Mert hosszú főznivaló tököt már látott, de ilyen sütnivalót
még soha.
Fölvette, megtapogatta, megszagolta. De a maga fejétől
csak nem tudta kitalálni, hogy mi. Bevitte hát a faluházára. Ott éppen együtt
volt a kupaktanács. A csősz letette a tököt az asztalra. A derék elöljárók is
mind elszörnyülködtek. Csak nézték, hol a tököt, hol egymást.
Azt mondja a legöregebb, a legokosabb:
- Sok időt megértem, de ilyen isten-teremtményét
világéletemben nem láttam még. Mi lehet ez?
Azt mondja rá az időben utána következő:
- Én is sok mindenen keresztülmentem, de ilyent még én
se ettem életemben.
S fordul kérdő tekintettel a korban alatta állóhoz.
Az azt mondja:
- Ami azt illeti, én se vagyok már mai gyerek, de azt
én se tudom hogy ez mi a csoda lehet. De azért bíró a bíró, hogy ő mindent
tudjon.
Itt aztán a bíró is beleszólt:
- Hát, atyafiak, ez - ahogy a formája mutatja - csakis
tojás lehet.
Erre aztán a többi feje is egyszeriben megvilágosult.
- Persze hogy tojás! Mert mi más is lehetne, ha nem
tojás?!
A csősz most már arra is emlékezett, hogy még egészen
meleg volt, mikor a földről felvette.
A bíró nem hiába hitte magát okos embernek, mert most
még azt is tudni akarta, hogy a tojás micsoda tojás.
- Egy gyíksárkányé! - mondta a legöregebb elöljáró.
- Lúdvércé!
De a bíró a csőszre hallgatott. Az pedig olyanképpen
beszélt, hogy akkoriban, mikor a tojásra ráakadt, valami idegen négylábú nagy
állat csatangolt a határban. Futott, sörénye volt, hosszú szőrű farka!
Annak a Rátótnak a környékén még ritka volt a ló. A
parasztok tehénnel szántottak s fuvaroztak. Még a lakodalomba is tehén vonta
szekéren mentek.
De a bíró látott már lovat is, csikót is. Felkiáltott
hát:
- Csikó! Csikó tojta!
Most már az öregek is fújták:
- Úgy van Ezt a csikó tojta. Mert mi más tojhatott
volna nekünk ekkorát?
Ebben mindnyájan megegyeztek.
- Eddig szerencsésen eljutottunk - szólott a bíró -,
még csak azt mondjátok meg, atyafiak, most mitévők legyünk?
- Kiköltetjük!
- Ki ám, de mivel? Nekünk nincsenek lovaink.
Mindenki törte a fejét. De hát csak a bírónak támadt
jó gondolata.
- Tudják mit, atyafiak? Amondó vagyok, hogy ezt a
drága szép tojást költsük ki magunk.
Ebben aztán megint megegyeztek.
Jó példának először a bíró ülte meg a tojást. Aztán
sorra a többiek, amint kor szerint következtek. Ki-ki egy napig. Éppúgy, ahogy
a kotlós tyúk a tojásokat.
Talán még ma is ülne valaki a tökön, ha a szomszéd
faluban rebesgetni nem kezdték volna, hogy a rátóti kupaktanácsra rázápult a
csikótojás! Merthogy csak nem kel ki! Erre aztán az elöljárók zúgolódni
kezdtek, hogy ők bizony nem ülik tovább senki lova tojását.
A bíró nagyon elszomorodott. Szentül meg volt
győződve, hogy a kiscsikó már mozog is a tojásban. Megrázta, megszagolta.
Megszagoltatta az elöljárókkal is. De azok most már hitetlenek voltak. Az ő
orruk szerint a tojásnak már szaga volt Záp!
Végtére is megállapodtak abban, hogy a záptojást
kiviszik a határba egy hegyre, mert onnan épp a felé a falu felé gurítják,
amelyik a rátóti tanács lebecsmérlésében leghangosabb volt.
Ennek a csodájára aztán egész Rátót kivonult. Mindenki
látni akarta, hogy kapja meg a magáét az a rossz nyelvű falu. Előhozták a
tojást. Bizony szaglott már messziről is. Mikor az orrukat már valamennyien
befogták, a bíró levette a talicskáról, s gurítani kezdte a csikótojást. A
tojás gurult, gurult, s a domb alján belegurult egy galagonyabokorba. Ott
valami kőbe ütközött, s rapityára törött szét. A bokorból pedig ugyanakkor
kiugrott egy piciny nyúl, erre aztán egész Rátót adta a hangot, ahogy
kinek-kinek torkán kifért:
- A pici csikó! Ni, né! Fut a pici csikó! Utána,
emberek!
A sok nép a nyúl után eredt. A dombon csak a bíró
maradt. Látva, hogy hasztalan a rohanás, mert a rohanó kis jószágot senki sem
éri utol, szomorúan így sóhajtott magában:
- Nem megmondtam; hogy a csikó már mozog? Miért is nem
ültük türelemmel még egy-két nap azt az istenadta csikótojást?