Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus
Abban az időben, mikor a Mátyás király a földön
járt, még élt, beköszön egy házhoz. Ott van egy... hát nem volt éppen
öreg ember, se fiatal, Mátyás király kérdezi:
- Hát csak kettecskén vannak?
- Hát - azt mondja -, fiaim itthagytak.
- Hát - azt mondja -, hun vannak a fiai? - Volt neki három fia.
Azt mondja:
- Hát az egyik szabad rabló, a másik szabad gyilkos, a harmadik szabad koldus.
Akkor ezön kételködött Mátyás királl, hogy ezök mik lehetnek, sehogyan se tudott rájönni.
Persze, az aptyik tudta, hogy mik az ű fiai. Pedig mindjárt úr volt ám, mind a három.
Szabad gyilkos, az volt orvos. - Ugye, annak szabad
gyilkolni. Szabad rabló, az meg volt ügyvéd - annak is szabad rabolni.
Szabad kódus, az meg volt barát - ugye, annak is szabad kódulni.
Így aztán megveregette Mátyás királl a vállát:
- Derék embör, ilyen gyerököket nevelt.
Kárász (Baranya megye)
A legjobb barát mög a legnagyobb ellenség
Mátyás királ egyik vezérét elcsapta. A vezérbül paraszt lött.
Eccör Mátyás arra járt, a vezért éppeg szántás közben taláta.
- No, mi csinyász? - kérdözi.
- Vetök, uram! - mondi a vezér.
- Gyere fő hozzám Budára alkalommal és nem
alkalommal, hozd fő a legjobb barátodat mög a legnagyobb ellenségödet!
Ha ezt megtöszöd, akkor mondok neköd valamit.
A vezér hazamönt, leőt egy borgyut, oszt jó összevérözte magát. Kérdözi a felesége:
- Mi csinyát kigyelmed, hogy ollan vérös az arca?
Odahajút a vezér a feleségihő, oszt hókkal mondi nekije:
- Megőtem az aranymívest, de ne szólj senkinek se, mer neköd is lösz ékszered.
Avval másnap főutazott Budára. Magával vitte a kutyáját is mög a feleségét is.
Mikor Budára ért, a vár alatt fél lábát a kutya hátára tötte, a fél lábával mög sántítva mönt. Úgy ért fő.
Aszondi a királ:
- Látom, hogy alkalommal és nem alkalommal gyüttél. No, hol a legjobb barátod?
A vezér erre jó mögverte a kutyát, oszt elkergette. Utána mög visszahítta. A kutya visszagyütt, oszt mögnyalta a kezét.
Aszondi a királ:
- Látom, ez a legjobb barátod. De hun a legnagyobb ellenségöd?
Arra a vezér a felesége felé fordul, oszt kiabálva, mérgössen szól rá:
- Hát te bizony mér kacsintgatsz előttem a királra?
Az asszonnak se köllött több. Elvörösödvel aszondi a királynak:
- Fölségös uram, még ez a gyilkos beszél ett, aki mögőte a fölségöd aranymívesit?
A királ az embört mingyár kérdőre vonta, hogy no hát, mi igaz ebbül.
Az csak annyit mondott:
- Fölségös uram, ebbül csak annyi igaz, hogy mögőtem
egy bornyút, annak a vérivel bekentem magam, a feleségömnek mög azt
mondtam, hogy az aranymívest őtem mög, de ne szóljon senkinek, mert neki
is jut az ékszerbül. Mast má ebbül láthati fölségöd, hogy ki az én
legnagyobb ellenségöm!
Aszondi a királ:
- Látom!
Avval mögbocsájtott a vezérnek, oszt visszafogadta.